Einstein és az ateista professzor

Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel és a következő párbeszéd alakul ki: 
Prof: Hiszel Istenben?
Diák: Teljes mértékben, uram.
Prof: Jó-e Isten?
Diák: Természetesen.
Prof: Mindenható-e Isten?
Diák: Igen.
Prof: A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm?
Diák: (a diák hallgat)
Prof: Erre nem tudsz választ adni, ugye?
Diák: (a diák hallgat)
Prof: Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?
Diák: Igen.
Prof: Jó-e Sátán?
Diák: Nem.
Prof: Honnan származik Sátán?
Diák: Istentől?
Prof: Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?
Diák: Igen.
Prof: A bűn mindenhol jelen van, nemde?
Diák: Igen.
Prof: És Isten teremtett mindent. Így van?
Diák: Igen.
Prof: Tehát ki teremtette a bűnt?
Diák: (a diák nem válaszol)
Prof: Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?
Diák: Igen, uram.
Prof: Tehát, ki teremtette mindezeket?
Diák: (a diák nem felel)
Prof: A tudomány állítása szerint 5 érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?
Diák: Nem, uram.
Prof: Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?
Diák: Nem, uram.
Prof: Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?
Diák: Nem, uram, attól tartok nem.
Prof: És mégis hiszel benne?
Diák: Igen.
Prof: A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?
Diák: Semmit. Nekem csak a hitem van.
Prof: Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.
Diák: Professzor, létezik-e a hő?
Prof: Igen.
Diák: És létezik-e a hideg?
Prof: Igen.
Diák: Nem, uram. Nem létezik.
(Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.)
Diák: Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet fehér hőnk, kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. 458 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ellentéte a hőnek, uram, hanem a hiánya.
(Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.)
Diák: És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?
Prof: Igen. Hogyan beszélhetnénk az éjszakáról, ha nem lenne sötétség?
Diák: Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?
Prof: Tehát, mire akarsz rámutatni mindezzel, fiatalember?
Diák: Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.
Prof: Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?
Diák: Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni. Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket megértette volna. Ha a halált az élet ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte: csak annak hiánya.
Diák: Most mondja meg nekem, professzor: azt tanítja a diákjainak, hogy majmoktól származnak?
Prof: Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.
Diák: Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?
(A professzor mosolyogva megrázza a fejét, kezdi látni, mi lesz a vita kimenetele.)
Diák: Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?
(Nagy zajongás támad az osztályban.)
Diák: Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha a professzor agyát?
(Az osztály nevetésben tör ki).
Diák: Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát?.... Úgy tűnik, senki nem tette. Tehát, a tapasztalati állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?
(A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.)
Prof: Azt hiszem, hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: Erről van szó, uram! Ember és Isten között a hit a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője.
A diák...Albert Einstein volt.

„A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.”
– Albert Einstein

Lelkiismeret

A lelkiismeret olyan, mint egy háromsarkú kis tárgy benned. Amikor rosszat teszel, megfordul, és nagyon nagy fájdalmat okoz. Ha azonban továbbra is rosszat teszel, olyan sokszor megfordul, hogy lekopnak a sarkai, és többé nem okoz fájdalmat a rossz miatt. 

A titkos tudomány

Az okkult szó jelentése titkos, rejtett. Alapvetően a szellemvilágra utal, mely a fizikai érzékszervek elől rejtve van, de bizonyos technikákkal be lehet hatolni ebbe az ismeretlen dimenzióba. Az Isten által tiltott behatolási, ismeretszerzési módok összefoglaló neve az okkultizmus.

Az okkult szó jelentése titkos, rejtett. Alapvetően a szellemvilágra utal, mely a fizikai érzékszervek elől rejtve van, de bizonyos technikákkal be lehet hatolni ebbe az ismeretlen dimenzióba. Az Isten által tiltott behatolási, ismeretszerzési módok összefoglaló neve az okkultizmus. Ide tartozik többek között a keleti misztika, a varázslás minden formája, fehér-fekete mágia, jövendőmondás, jóslás, asztrológia, sámánizmus, sátánizmus,  levitáció, meditáció, jóga, halott idézés (másként szellem idézés, ún. asztal-táncoltatás), ingázás, bioenergia, és még nagyon sok más. Ezen tevékenységek során mindig sátáni erőkkel kerül kapcsolatba az ember, és Isten szemében ezek nagyon súlyos bűnök. A legnagyobb probléma az, hogy aki ezt "műveli", akarva-akaratlanul, akár tudatlanul is, a szellemvilág sötét oldalára kerül.

5Móz 18:10-12  Ne találtassék te közötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; Se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző; Mert mind útálja az Úr, aki ezeket míveli, és ez ilyen útálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened te előled.


S hová vezet az okkultizmus? A rejtett, titkos tudomány feszegetése? Hogy milyen következményei lehetnek, ha a természetfelettibe téved az ember, de nem Jézuson keresztül?  Itt olvashatsz mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php egy írást, amely egy megtörtént esetről szól, főszereplője valóságos személy, aki mindezt átélte - és csak Jézus Krisztusnak köszönheti, hogy nem őrült meg, nem halt meg, és nem a pokol kínjait szenvedi. Ne higgyünk hát minden szellemnek, és ne kacérkodjunk a vonzó ismeretlennel (még ha látszólag csupán kanalak és villák hajlítgatásáról van is szó) amely olyan rabságba dönthet, mielőtt észbe kapnánk, hogy nincs az az ember, aki kiszabadíthat! Csak Jézus! Ő viszont ezt meg tudja, és meg is akarja tenni! Lehetsz bármilyen mélyen, bármilyen fogságban - ha segítségül hívod Őt, a bilincs leoldódik! Ezt főhősünk is tapasztalta, és azóta hirdeti Isten végtelen kegyelmét, amely ma is szabadítással, gyógyítással, örök élettel hajol le hozzánk, emberekhez.

SZOLGÁLAT

Sophie, a súrolóasszony keresztyén volt. Abban a nagy épületben, ahol dolgozott, megszólította egy úriember: „Mondd, Sophie, igaz az, hogy keresztyén vagy?” „Igen, uram. A Király gyermeke vagyok” – válaszolta azonnal. „Ó, akkor neked hercegnőnek kell lenned, hiszen Isten a Királyod.” 

„Igenis, az vagyok.” „Nos, ha Isten a te Atyád, és hercegnő vagy mint a Király gyermeke, nem gondolod, hogy méltóságodon aluli az, hogy New York Cityben súrold ezeket a szennyes lépcsőket?” Sophie kedvesen válaszolt: „Ebben semmi megaláztatás nincs. Látja, én nem a főnökömnek súrolom ezeket a lépcsőket, hanem Jézus Krisztusnak, az én Megváltómnak!”

Jézus Krisztus feltámadott Úr!

Németországból érkezett a kínai Jün testvér, vagyis nevét magyarra lefordítva, a mennyei vagy másként hit-ember, aki ezekben a napokban hazánkban prédikál. A gyülekezeteket végig járva hirdeti, hogy Jézus Krisztus feltámadott Úr! Az élete bizonyság erre: Kínában börtönbüntetés várt - és vár még ma is - a keresztény prédikátorokra, s ő korán elkezdte a szolgálatot. A fiával volt éppen előrehaladott terhes a felesége – az asszonyt később szintén letartóztatták a hite miatt – amikor Jün testvér először fogságba került. A gyermek világra jövetele csoda volt, mert a rendőrség már az abortusz idejét is meghatározta, de a bébi egy nappal a kitűzött időpont előtt egy nappal megszületett. A szülők előtte az Úrnak ajánlották az életét. Ma a 23 éves fiatalember, aki szintén beszélt röviden, Németországban szolgál mint ifjúsági pásztor.

Kínában egy keresztény szolgálót nem a teológiai felkészültsége „méri”, hanem hogy hány évet volt börtönben. Amikor először akarták letartóztatni, a rokonai neve után érdeklődtek a rendőrök, hogy a rokonait is elfoghassák. Ő azt válaszolta: apám a kimeríthetetlen áldás, anyám a hit, remény szeretet, az öcsém Jézus szeretete, a bátyám pedig Jézus visszajövetele. Majd tovább faggatták, hogy hol lakik? Mire ő: az evangélium faluban. Ekkor a rendőrök bolondnak gondolták, de később azonosították a papírjai alapján.
Jün testvér először négy évet, majd még több részletben sok évet töltött fogságban a hite miatt, súlyos kínzásoknak kitéve. Ezekről, s az életéről „A mennyei ember” c. könyvben lehet részletesen olvasni. Fogságának utolsó idejében már a szíve is gyenge volt – de nyilvánvalóan meggyógyította őt az Úr, olyan erővel és kenettel prédikált.


Ami megragadott, az az erő, dinamizmus, és sziklaszilárd meggyőződés Krisztusról, amely végül kihozta őt a börtönből. Az a beszéd hozta őt ki, és tartotta meg a mai napig, amit Jézustól hallott, amikor egy alkalommal több testvérrel együtt letartóztatták, s ők elkezdtek hangosan kiabálni: "Jézus, elfogtak a rendőrök!" Az Úr pedig csöndesen azt mondta: „tudok róla. Tudok rólad – és minden helyzetben veled vagyok. Bármi történjen, bárhol is légy.”
Azóta járja a világot, és tesz tanúságot a hitéről. Bár amikor utoljára börtönben volt Kínában, elmondása szerint elfogta a kételkedés és reménytelenség. Mindkét lába eltörve, a lelke is összezúzva - ott feküdt a padlón egy éjszaka, amikor szólt hozzá az Úr: kelj fel és menj! Ő erre csak azt válaszolta: de Uram, be van zárva az ajtó! Az Úr azonban megismételte: kelj fel, és menj! Ő nehezen felállt, és szabályosan kisétált a börtönből. A lábai csodálatos módon megerősödtek, és meggyógyultak, ami csak később jutott el a tudatáig. A kapuk mind megnyíltak előtte, és ő, Péter apostolhoz hasonlóan, csak átsétált rajtuk. Kint várta egy taxi, s azzal egy testvér közösségbe hajtott, ahol már előre el volt számára készítve egy szoba. Ahogy erről beszélt, hangján még mindig érezhető volt az események feletti döbbenet.


A súlyos fizikai bántalmazást és kínzást sok szolgáló nem bírta és feladták hitüket. De ő meghozta a súlyos döntést: bármilyen nehéz is, kész Jézus Krisztusért az életét is feláldozni, mártír halált halni, ha kell, de nem akart visszafordulni, megfutamodni. Szavait tűz járta át, ahogy hirdette: Maocetung meghalt – de Krisztus feltámadt, és él! Az Ő országa és hatalma minden hatalom fölött áll! S Ő kész csodát tenni, ha kell, a súlyos börtönajtókat is kinyitni az övéiért, ugyanúgy, ahogy azt közel 2000 évvel ezelőtt is megtette.
(orb-a)

HÚSVÉTRÓL - EGY KICSIT MÁSKÉPp

Vikipéda: „A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. 

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg.”
Az ószövetségi Pészah ünnep középpontjában egyértelműen a bárány és annak vére állt. Akiknek nem volt bárányuk, nem szabadulhattak meg a pusztulástól. A megszabadult nép számára pedig a kovásztalan kenyerek fogyasztásának és a ház kovásztól való megtisztításának parancsa jelentette a végleges megmenekülést.
Az Újszövetség szerint a zsidó ünnepek az újszövetségi emberek számára előképek. Ennek értelmében a Biblia szerint Jézus volt a húsvéti bárány, aki megáldoztatott, akinek vére által az ember megszabadul a halál rabszolgasága és törvénye alól – és ez valósággá lesz annak az életében, aki hittel elfogadja.
A vallásos ünnep során azonban számos olyan jelképpel és szokással találkozunk, melyek eredetét hiába keresnénk a Bibliában. Annak, hogy a keresztény húsvét időpontja kezdettől fogva egybeesett a nagy pogány tavaszünnepekkel, az lehet az oka, hogy mivel Európa népeinek többsége csak államhatalmi kényszer hatására és nem meggyőződésből vette fel a kereszténységet, ezért az emberek igyekeztek minél többet továbbvinni addigi pogány szokásaikból, mágikus és babonás rítusaikból.
A katolicizmus terjesztése érdekében a római egyház kész volt beépíteni az egyházi gyakorlatba pogány eredetű szokásokat is.
Nézzünk néhány példát: Ostra (Őstra-Ostara) germán tavaszistennő az újjászületés, a termékenység istennője, ünnepe egybeesett a keresztény húsvéttal. Tavaszi virágokkal körülvéve, tojással a kezében, nyulak és repkedő madarak között ábrázolják. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta. Azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. A nyúl, mint húsvéti szimbólum Németországból terjedt el.
A húsvéti locsolkodás szintén pogány szokásra, és hiedelemre épül: a tavasz kezdetén a vizeknek varázslatos erőt tulajdonított. Ezért kellett ilyenkor a férfiaknak locsolkodni, hogy e víznek a lányokra és asszonyokra hintésével egészséget és termékenységet biztosítsanak számukra. A meglocsoltaktól a férfiak hasonló céllal, festett tojást kaptak.
A pogány vallásokban jellegzetes termékenységszimbólumként szereplő tojás mágikus hatását a ráfestett különböző jelek és színek fokozták. Például a pirosra festett tojásnak bajelhárító hatást tulajdonítottak.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a Feltámadás ünnepe, Krisztus megfeszítése és dicsőséges feltámadása nehezen fér össze a fentebb említett babonaságokkal, locsolkodással és tojás-ajándékozással. A kettőnek nincs közös nevezője! Természetesen senkit sem szeretnénk minderről lebeszélni. De érdemes elgondolkozni: amikor megemlékezünk Isten egyszülött Fiának kínhaláláról, és örvendezünk, mint újjászületett hívők, hogy értünk ilyen kibeszélhetetlenül nagy áldozatot hozott, hogy vérével kivásárolva a sátán hatalmából, átvitt az Ő országába, megnyitva előttünk a Menny kapuját – egyúttal meghajlunk, és követjük-e a világ babonás szokásait?
A kérdést válaszolja meg mindenki maga.
Ebben segítség: (Róm. 12,2) És ne szabjátok magatokat [ne igazodjatok; ne legyetek hasonlóvá,ne alkalmazkodjatok (idomuljatok)] e világhoz, [ehhez a világkorszakhoz]. Hanem változzatok el [alakítsátok, formáljátok át, változtassátok meg magatokat] a ti elméteknek [értelmetek, gondolkodásotok, megértésetek; vélekedésetek; a szellemetek belső, értelmes felfogóképességének] megújulása által [hanem gondolkodásmódotok megújításával alakuljatok át úgy] hogy megvizsgáljátok, [felismerjétek; megítélhessétek; megválasszátok; hogy azt próbálgassátok] mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. [mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes; ami neki tetsző].

Húsvét kapcsán

Megdöbbentő, bár nem meglepő, hogy a világ és a média is megfeledkezik arról, hogy ezek a napok az emberiség sorsfordító napjai voltak közel 2000 évvel ezelőtt. Hiszen nem kevesebb történt, mint maga a Mindenható, Teremtő Isten testet öltött, és eljött értünk, hogy kivásároljon a sátán kezéből és hatalma alól

A bukott ember a Megváltó helyett a gyilkos Barabbást választotta, és a mindenség Urát és Királyát keresztre feszítette. Ő pedig átengedte testét, lelkét a gonosz erőknek, bűneink súlya ránehezedett, és sötét felhőként elválasztotta Atyjától, akivel mindaddig egyek voltak, szoros közösségben, elválaszthatatlanul. Kész volt értünk még a pokol kínjait is átélni, hogy mi a menny polgáraiként élhessünk már itt, ezen a földön.
A halál azonban nem tudta fogva tartani, a HARMADIK NAPON FELTÁMADT, dicsőséggel megkoronáztatott és minden hatalom mennyen és földön neki adatott! Helyettesítő áldozata révén mi, a bűnös emberiség ezentúl bűntelenül járulhatunk a királyi trón elé, mint Isten gyermekei, hogy kegyelmet találjunk, és segítséget minden időben. Az Úr Jézus otthagyta a menny dicsőségét, és szegénnyé lett, hogy mi az Ő szegénysége által meggazdagodjunk. Bűnné lett, hogy mi megigazulhassunk. Békességünk büntetése rajta volt, hogy nekünk békességünk legyen. És meggyógyultunk az Ő sebeiben!
Mindez hit által LEHETSÉGES! Az újjászületett ember, az új ember része, öröksége, sőt, kötelessége hogy mindezt átvegye mennyei Atyjától, aki elkészítette ezt számunkra már a világ alapjainak felvettetése előtt. A feltámadt Úr és Krisztus pedig elküldte maga helyett a Vigasztalót, Szent Szellemét, hogy annak szívébe, aki hittel kéri és elfogadja, kiáradva mellénk álljon, vezessen, és tanácsoljon az úton, amíg elérkezünk igazi otthonunkba, ahol Ő vár – Ő, a szeretet Istene.
Méltó, hogy az isteni Bárány egyszeri és örökkévaló áldozatáról ezekben a napokban is megemlékezzünk – és örvendezzünk szabadító Istenünknek!

A SZERETET

Ha szeretsz, akkor nem vagy unalmas! – hallottam a közelmúltban, és arra gondoltam, milyen más lenne a világ, ha több lenne benne a szeretet! Akkor nem ilyen kopott, szürke, félelmet gerjesztő – színes, izgalmas világ lenne az, mintegy rózsaszín szemüvegen keresztül nézve. Csak épp ez lenne a valóság. Nem félnénk a jövőtől, mert a szeretetben biztonság van. Nem unnánk meg a társunkat, feleségeinket vagy férjeinket, sem barátainkat, mert minden nap izgalommal ébrednénk: mintha csak a karácsony közeledne. Hiszen a szeretet mindig ad. Mennyivel emberibb életet élhetnénk egy szeretet-világban! 

A napokban olvastam egy érdekes cikket: Amerikában egy nagy, 3000 ápolót foglalkoztató intézmény felkérte a Gallup Intézetet, hogy megfelelő szakemberek kiválasztását megkönnyítendő, találjon választ: mitől kiváló egy ápolónő? A vizsgálathoz tartozott, hogy ugyanazon betegnek két nővér adjon be injekciót: egy kiváló és egy átlagos. A módszer és az eszközök ugyanazok voltak, ennek ellenére a pácienseknek csak a kiváló ápolónő által beadott injekció nem fájt. A vizsgálódás eredménye meglepő: az átlagos szakember szakmailag megfelelően, ám kívülállóként, míg a kiváló szakember empátiával szúrta meg a pácienst, mintegy együtt szenvedve, együtt érezve vele, és ez szinte kioltotta a fájdalmat, de legalábbis nagymértékben enyhítette! Lám, mire képes a szeretet!

És Isten, aki MAGA a SZERETET (Ő nem szeret, hanem a belső lényege a szeretet!) így szeret minket, embereket             :      1Kor 13,1-13
Még egy mindent felülmúló utat mutatok nektek. Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, de szeretetem nincs, zengő érccé vagy pengő cimbalommá lettem.
S ha bennem van a prófétálás [ajándéka] s a titkokat ismerem mind, úgyhogy teljes ismeretem van és ha teljes a hitem úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, de szeretetem nincs, semmi vagyok.
És ha felétetem minden vagyonomat, s ha odaadom testemet, hogy megégessenek, szeretetem azonban nincs, nincs hasznom belőle.
A szeretet hosszan tűr, jóságos a szeretet, nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fújja fel magát,
nem illetlenkedik, nem keresi a magáét, nem keseredik el, nem rója fel a gonoszt,                                                 nem örül az igazságtalanságnak, de együtt örül az igazsággal,
mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindenben állhatatos.
A szeretet soha alább nem hagy. A prófétálások elvesztik hatásukat, a nyelvek megszűnnek, az ismeret hatását veszti,
hiszen csak egy részt ismerünk, csak részleges a prófétálásunk.
Mikor pedig eljön a teljes, a részleges feleslegessé válik.  Mikor kiskorú voltam, úgy beszéltem, mint kiskorú, olyan törekvéseim voltak mint egy kiskorúnak, úgy számítottam mint egy kiskorú. De amikor férfivá lettem, félretettem a kiskorúság dolgait.
Most ugyanis tükrön át, képes beszédben látunk, akkor színről-színre. Most részt (töredékesen) ismerek, akkor úgy ismerek rá a dolgokra, mint ahogy én rám ismert az [Isten.]  így hát megmarad a hit, remény, szeretet, ez a három, közülük azonban legnagyobb a szeretet.  

BUÉK

Az évzáró - évnyitó nagyon jól sikerült. Mármint a szilveszter. Csakhát mi (Tibivel, a férjemmel) olyan "hagyományos", bulizós szilvesztert nem tartunk már hosszú évek óta, egészen pontosan a megtérésünk óta. És őszinte leszek: egyáltalán nem is hiányzik! 

Fantasztikus volt most is, hogy az óév utolsó napját az Úrral tölthettük. Ima és Úrvacsora zárta az Óévet és nyitotta az Újat. És újra csak elgondolkoztam azon, milyen érzékelhetően nagy a különbség a két világ között: az Isten nélkül élő, sötétségben veszteglő és Isten országa között. És nagyon hálás vagyok Jézusnak, hogy eljött értünk, emberekért, lehajolt hozzánk, és felemelt - hogy Vele éljünk! És ettől olyan más lesz minden! Ráadásul ezért nem kell nagy teljesítményt felmutatni vagy megerőltető  gyakorlatokat végezni: csupán elfogadni az Ő váltságáldozatát, hinni a kiontott vérben ott a kereszten, hogy lemosta minden bűnünket - és máris szabad az út, szabadon szárnyalhatunk a fény felé. Milyen csodálatosak is Isten gondolatai. És milyen nagy az Ő szeretete...!

Kelet könnye

www.bellafone.hu/keletkonnye/

Szerelem, hit, és harc az életért. Egy törékeny fiatal kínai nő valóságos élettörténete, aki kijut a földi pokolból.

Láttam egy filmet. Fantasztikus volt! Egy fiatal kínai nő valóságos élettörténete, aki előkelő családja és a hite miatt bajba kerül a vörös Kínában. Nagyon nagy bajba.
Megdöbbentett ennek a pici, törékeny nőnek, Nora Lamnak a bátor, megtörhetetlen, megalkuvást nem ismerő szeretete, és hite, amellyel terhesen is a férje mellett és Megváltója mellett állt ki. És végül győzött!


Bizonyos értelemben felülvizsgálatra késztet ez a valódi történet. A filmből kiderül, hogy Isten MINDEN módon megoltalmazza azt, aki bár alig ismeri Őt, de mégis megvallja a Belé vetett hitét. Kiderül, hogy (hiszen a Biblia is ezt mondja) nem a mi cselekedeteink, hanem a KEGYELEM tart meg bennünket, és visz végig a pályán - ha hiszünk Krisztusban.
És - ez a megtörtént eset is ezt erősíti bennem - érdemes végig kitartani. Érdemes soha nem feladni, még akkor sem, ha minden összeesküszik ellenünk. Mert ahogy Isten maga mondja,  valóban: ha Isten velünk, akkor ki győzhet ellenünk...?       SENKI!