Szeresd az Urat - de hogyan?

Márk 12:30  Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből (a fizikai, lelki és a szellemi élet központja), teljes lelkedből (értelem, érzelem, akarat, gondolkozás, gondolkozásmód, szándék, terv, érzület), és teljes elmédből (az elme vagy annak működése, értelem, megértés) és teljes erődből (erő, erőfeszítés, hatalom, képesség). Ez az első parancsolat.

Kimaradt-e valami, ami az ember teljes személyiségéhez tartozna? Nyilvánvalóan nem! Lehet-e így szeretni az Istent? Nyilvánvalóan IGEN! Hiszen az Úr Jézus megerősítette ezt az Ószövetségi kijelentést. És Ő nem kér olyasmit tőlünk, amit ne tudnánk megtenni.

S hogyan? Amikor megérted, hogy Jézus Krisztus mit vállalt és tett meg ÉRTED, porszemnyi emberért, már elegendő ok, hogy minden módon, mindeneddel szeresd Őt. Hogy egyáltalán eljött erre a földre, otthagyva a Menny dicsőségét, hogy vállalta ÉRTED a kínhalált, szenvedést, hogy ne kerülj a pokolba, hanem Isten gyermekévé lehess, ez egy örökkévalóságon átívelő hálát és soha nem múló, nem csökkenő szeretetet kell, hogy ébresszen a szívedben.

Ha nem tette volna meg – te most vajon hol lennél? Mit csinálnál éppen? S mielőtt átlépnéd az örökkévalóság küszöbét  – lenne-e bármilyen reménységed?

Az tehát, hogy szeressem az Urat teljes szívemből, lelkemből, elmémből és minden erőmből – nem tűr kompromisszumot, nem tűr megalkuvást! Kizárja a fölösleges, hiábavaló, csak a testnek fontos vagy kívánatos dolgokat. Kizárja a bűnnel való megalkuvást és a benne maradást, a bűnnel való folyamatos közösséget. 

Nincs két út – CSAK EGY. Nincs a világgal való kokettálás, barátkozás – mert ezzel együtt az Istennel való szembenállást választod, és kizárod az Ő áldásait, jelenlétét. Nincs kétfelé sántikálás – csak megmaradni a hit útján. Nincs „egy kicsit a világ módszerei szerint intézem a dolgomat, egy kicsit meg Istennel is foglalkozom.” Nincs „hétköznap a világ dolgai (hiszen a világban élek) – hétvégén meg dicsérem az Urat a szentek közösségében”. Elfelejted, hogy bár a világban élsz, de nem a világ szerint?

Nincs olyan, hogy „megnézem a kedvenc horror  (vagy pornó) filmemet”! „Még ezt a poharat legurítom, nehéz napom volt!” „A cigarettával kinek ártok...?” Hogy „most nincs időm Bibliát olvasni, imádkozni, nekem most a munkára kell összpontosítanom”. Vagy körülvizslatva, a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel „csak ezt a csokit” lopni el.  Hát még „csak most az egyszer csalom meg a feleségemet (férjemet), nem fogja megtudni senki.” Azt meg végképp: „elhagyom a családomat – elegem van!” (Vagy bármilyen más is az ok.) Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem tehetünk meg (ideális esetben fel sem merül ennek a lehetősége) – HA keresztény emberek vagyunk. Illetve megtehetnénk, mert mindent szabad nekünk, de nem minden használ, és vigyázzunk, ne adassunk az ördög hatalma alá - figyelmeztet az Ige.

A keresztény szó azt jelenti: Krisztusi, Krisztus követője, felkent. Tanítvány. A felkenetés nem a világra szól, nem a bűnre. Hanem Isten dolgaira.

Gondolkozzunk el azon: van-e gépkocsinkban riasztó? És a lakásban? A kertben kutya, a gyermekünknél, vagy idős szüleinknél mobiltelefon, hogy megvédje az otthonunkat, biztonságot adjon a csemetének, szüleinknek? Valószínűleg igen, hiszen nem szeretnénk, hogy valami tolvaj behatoljon, és elorozza az értékeinket, kárt okozzon a szeretteinkben!

DE gondoltál már arra, hogy a legfontosabbat megvédd? Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki [minden] élet. Péld 4:23 

Meg kell őrizned, gondoskodnod kell az elmédről, a gondolataidról is: Továbbá, Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok. Fil 4:8

A szádról nem kevésbé: Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel. Péld 6:2, Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában [van], és [amiképpen] kiki szeret azzal élni, [úgy] eszi annak gyümölcsét. Péld 18:21

Isten Igéjét valld meg minden körülmények között, hogy a körülmények meghajoljanak. Róm 10:8-10 Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre. (S ez nemcsak a megtérésre vonatkozik.) Lévén annakokáért nagy főpapunk, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz (megvallás, elismerés, igazolás.)

Jézus Krisztus azt mondja: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. Ján 14:21  

Micsoda ígéret! Nem kevesebbet mond itt az Úr, mint hogy kijelenti magát neked, ha szereted Őt! Kijelenti, vagyis megjelenik (világosan), megmutatja (személyesen) vagy felfedi (szavakkal) magát neked, ha ismered, és megtartod az Ő beszédét, az Ő Igéjét!

Istent szeretni – csakis rajtunk múlik. 
Ha valamit elvétettél, elhibáztál volna, van visszatérés, van bűnbocsánat. Térj meg, valld meg az Úrnak, hogy rossz úton jártál, hogy a világ szeretete behatolt a lelkedbe, és szakítsd el magad Egyiptomtól! Fuss ki belőle - fuss a szerető Atya, szerető Megváltód karjaiba. És kérd az első szeretet lángját - Ő be fog tölteni újra!
Nagy a tét. Ne hezitálj! Tedd meg most!

A szeretet hatalma - két történet

1. Valahol egy iskolában 

volt egy tanító, akit a gyermekek nem kedveltek. Azt hitték róla, hogy rideg és kemény természetű, s amikor csak tehették, igyekeztek bosszúságot szerezni neki. S ha egy gyerekcsapat erre törekszik, bizony sok keserűséget tud okozni. A mi tanítónknak is bőven volt része mindabban, ami jó tanító szívének fájhat.

Nos, egy napon az iskola játszóterén az egyik fiú súlyosan megsebesült. Néhányan futottak a tanítóért; ő minden dolgát félretéve sietett a sebesülthöz, s azonnal orvosért 

küldött. Aztán lehajolt a földön fekvő gyermekhez, majd gyöngéden fölvette karjába. Kedvesen, meleg hangon, szeretettel szólt hozzá, bátorítgatta, vigasztalta és vigyázva kötözgette sebét...

A fiúk szemébe könny szökött, amikor tanítójuknak ezt a megindító gyöngédségét látták, és suttogni kezdtek egymás között: "Nézd, hiszen szeret bennünket!"

Ettől az esettől kezdve megváltozott az iskola képe. A fiúk egészen másként néztek tanítójukra. Amennyire elhanyagolták dolgaikat korábban, annyira szorgalmasak lettek ezután; amennyire engedetlenek voltak azelőtt, annyira igyekeztek most már mindenben kedvébe járni tanítójuknak.

Mindezt a változást a szeretet csodálatos hatalma művelte.

2. Egy legenda: 

gőgös, hitetlen lovagról szól, aki kérkedve dicsekedett a maga hitetlenségével, s nevette és gúnyolta az Istenben hívőket. Egy napon durván dobta földre kesztyűjét, mint a lovagok szokták amikor valakit párviadalra hívnak, s így szólt:- Ha van Isten, én kihívom, küzdjünk meg életre-halálra!

S míg a félelemben reszkető nép azt várta, hogy fénylő villám sújtja földre a vakmerő, öntelt lovagot, ímé az égből egy pergamen hullott alá, s e két szó volt írva rá: 

"Isten szeretet".

Ez az üzenet megtörte a lovag gőgös hitetlenségét, s attól a naptól fogva Isten alázatos és szerető szolgája lett.

(Hastings: Isten napjai c. Könyből) 
Forrás: mindenlehetseges

A SZERETET

Ha szeretsz, akkor nem vagy unalmas! – hallottam a közelmúltban, és arra gondoltam, milyen más lenne a világ, ha több lenne benne a szeretet! Akkor nem ilyen kopott, szürke, félelmet gerjesztő – színes, izgalmas világ lenne az, mintegy rózsaszín szemüvegen keresztül nézve. Csak épp ez lenne a valóság. Nem félnénk a jövőtől, mert a szeretetben biztonság van. Nem unnánk meg a társunkat, feleségeinket vagy férjeinket, sem barátainkat, mert minden nap izgalommal ébrednénk: mintha csak a karácsony közeledne. Hiszen a szeretet mindig ad. Mennyivel emberibb életet élhetnénk egy szeretet-világban! 

A napokban olvastam egy érdekes cikket: Amerikában egy nagy, 3000 ápolót foglalkoztató intézmény felkérte a Gallup Intézetet, hogy megfelelő szakemberek kiválasztását megkönnyítendő, találjon választ: mitől kiváló egy ápolónő? A vizsgálathoz tartozott, hogy ugyanazon betegnek két nővér adjon be injekciót: egy kiváló és egy átlagos. A módszer és az eszközök ugyanazok voltak, ennek ellenére a pácienseknek csak a kiváló ápolónő által beadott injekció nem fájt. A vizsgálódás eredménye meglepő: az átlagos szakember szakmailag megfelelően, ám kívülállóként, míg a kiváló szakember empátiával szúrta meg a pácienst, mintegy együtt szenvedve, együtt érezve vele, és ez szinte kioltotta a fájdalmat, de legalábbis nagymértékben enyhítette! Lám, mire képes a szeretet!

És Isten, aki MAGA a SZERETET (Ő nem szeret, hanem a belső lényege a szeretet!) így szeret minket, embereket             :      1Kor 13,1-13
Még egy mindent felülmúló utat mutatok nektek. Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, de szeretetem nincs, zengő érccé vagy pengő cimbalommá lettem.
S ha bennem van a prófétálás [ajándéka] s a titkokat ismerem mind, úgyhogy teljes ismeretem van és ha teljes a hitem úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, de szeretetem nincs, semmi vagyok.
És ha felétetem minden vagyonomat, s ha odaadom testemet, hogy megégessenek, szeretetem azonban nincs, nincs hasznom belőle.
A szeretet hosszan tűr, jóságos a szeretet, nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fújja fel magát,
nem illetlenkedik, nem keresi a magáét, nem keseredik el, nem rója fel a gonoszt,                                                 nem örül az igazságtalanságnak, de együtt örül az igazsággal,
mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindenben állhatatos.
A szeretet soha alább nem hagy. A prófétálások elvesztik hatásukat, a nyelvek megszűnnek, az ismeret hatását veszti,
hiszen csak egy részt ismerünk, csak részleges a prófétálásunk.
Mikor pedig eljön a teljes, a részleges feleslegessé válik.  Mikor kiskorú voltam, úgy beszéltem, mint kiskorú, olyan törekvéseim voltak mint egy kiskorúnak, úgy számítottam mint egy kiskorú. De amikor férfivá lettem, félretettem a kiskorúság dolgait.
Most ugyanis tükrön át, képes beszédben látunk, akkor színről-színre. Most részt (töredékesen) ismerek, akkor úgy ismerek rá a dolgokra, mint ahogy én rám ismert az [Isten.]  így hát megmarad a hit, remény, szeretet, ez a három, közülük azonban legnagyobb a szeretet.